Mi is a dadogás valójában?
– és mi az egyik leghatékonyabb
megoldás rá?
A dadogás egy olyan szindróma, amellyel egy dadogó személy – az esetek döntő részében – egymaga semmit sem tud kezdeni. A dadogás okai között általában egy egyszeri sokkhatást emelnek ki az érintettek, ami után elkezdődik az akadozás … onnantól egyszerűen csak nem jönnek ki a hangok és szavak. Ez pedig az évek során egyre csak erősödik, egészen addig, hogy megjelennek a blokkok is a beszédben.
Az érintett először nem érti, hogy mi történik vele, de nincs más lehetősége, mint együttélni a dadogással. Ez viszont sok-sok szóbeli kommunikációs helyzetben akadályt jelenthet a számára, legyen szó akár egy egyszerű iskolai feleletről, egy nyelvvizsgáról, egy felvételiről, vagy egy állásinterjúról. Ráadásul itt még csak a karriert érintő dolgokat említettem, de a dadogás könnyen kihathat a társas kapcsolatokra és az ismerkedésre is. Ha pedig az érintett a társasági eseményektől elkezd visszahúzódni, az további frusztrációkhoz vezethet.
Minél több szituációt él meg az érintett dadogó kudarcként, annál erősebben fogja satuba a szindróma. Emiatt érdemes minél hamarabb elkezdeni érdemben foglalkozni a megoldással és itt jön képbe a dadogás terápia.
Miért vallanak sorra kudarcot a hagyományos terápiás módszerek?
A dadogás kezelése jellemzően a hagyományos terápiás módszerek (logopédia, pszichológia) kipróbálásával kezdődik, de ezek sajnos a legtöbb esetben nem nyújtanak végleges és hatékony megoldást a problémára, (legalábbis én és a hozzám forduló érintettek is ezt tapasztaltuk) ezért érdemes más irányból megközelíteni a problémát.
A dadogásba nem szabad beletörődni. Többféle beszédjavító módszerrel találkozhattatok már, de eredményességben egyik sem tudja felvenni a versenyt a Beszédélmény Módszertannal. A dadogás legyőzése a Beszédélmény segítségével immár mindenki számára reális lehetőség. Ha kíváncsi vagy a mentoráltjaim Beszédélmény utáni szabad és akadásmentes beszédére, érdemes megnézned a lentebb található videókat, és persze a YouTube-csatornámon még sok-sok mentoráltam sikersztoriját ismerheted meg.
Logopédus vagy beszédmentor – melyikre van szükséged?
Ha idáig eljutottál, valószínűleg ugyanazt a kérdést teszed fel, mint a mentoráltjaim többsége az első beszélgetésen: „Akkor most kihez forduljak?”
Erre őszintén lehet válaszolni. Nem minden beszédprobléma egyforma, és nem mindegyikre ugyanaz a megoldás.
Mit csinál a logopédus – és mikor ő a helyes választás
A logopédus képzett szakember, aki a beszéd kiejtésbeli és hangképzési zavaraival foglalkozik. Ha az alábbiak valamelyike áll fenn, hozzá kell fordulni, nem hozzám:
- raccsolás, pöszeség, selypítés,
- artikulációs nehézségek,
- hangképzési problémák,
- megkésett beszédfejlődés,
- a nyelvi fejlődés elmaradása.
Ezekben a logopédia bizonyítottan hatékony, és semmi nem helyettesíti. Ha a gyermeked nem tud egy hangot kimondani, vagy nem érthetően beszél, a logopédus a jó választás.
Mit csinál a beszédmentor – és mikor ő a helyes választás
A dadogás más természetű probléma. Nem a hangképzéssel van baj: a dadogó ember pontosan tudja, hogyan kell kimondani a szót – és mégsem jön ki.
Ez azért van, mert a dadogásnál a beszédfolyamatossági hiányosságok mellett ott van egy másik összetevő is: a félelem attól, hogy megint elakadok. Ez a félelem nyugtalanságot szül, a nyugtalanság hozza létre az akadozást és a blokkot, azok pedig tovább erősítik a félelmet. Aki csak valamilyen technikát gyakoroltat, ezt a kört nem töri meg.
A beszédmentorálás egyszerre dolgozik a kettőn: újraépíti a beszédet (hangsúlykontroll, tempókontroll, állandó ritmika, megtámasztott hangzók, nyújtott ütemindító szótagok), és közben oldja a félelmet – valós élethelyzetekben, nem gyakorlóteremben.
Ezért van szükség beszédmentorra, ha
- dadogsz, elakadsz, ismételsz vagy „beragadsz” egy hangon,
- vannak helyzetek, amiket kifejezetten kerülsz a beszéd miatt,
- már jártál logopédusnál, de az ott begyakorolt technika éles helyzetben mégsem működött,
- a gyermeked otthon viszonylag folyékonyan beszél, az iskolában viszont elakad.
A dadogás váratlan helyzetekben jelentkezik a legerősebben – pont ott, ahol egy rendelői gyakorlás nem tud segíteni. Egy logopédus annyiban tud segíteni, hogy heti 1–2 alkalommal rendelkezésre bocsát egy biztonságos környezetet, ahol teljes elfogadás mellett tét nélkül lehet beszélni. Az a környezet fontos – de az élet nem ott zajlik.
Mi történt azokkal, akik előbb logopédushoz jártak
Ezeket nem én mondom. Ezeket a mentoráltjaim és a szüleik írták:
„Kisfiunk 3 éves kora óta dadogott, megjártuk a logopédiát, voltunk pszichológusnál is, de nem jutottunk előrébb. […] Kisfiunk az első 5 napos mentorhét óta akadásmentesen beszél.” – Gyöngyvér és Zoltán, a 7 éves Alex szülei.
„Kerestem, kutattam olyan módszer után, ahol a logopédiai sikertelenségek után Patrikkal valóban egy érintett foglalkozik. Olyan, aki tapasztalta, átélte, megszenvedte ennek a szindrómának a hatását.”– Emőke, a 15 éves Patrik édesanyja.
„Mindent próbáltunk, logopédus, pszichológus, neurológus stb. Semmi nem segített, még részben sem. […] Zalán kinyílt a világra, rengeteget beszél, bátrabbá vált, részt vesz minden szereplésben.” – Zsuzsa és Tibor, a 13 éves Zalán szülei.
„Logopédia, pszichológia, családterápia, próbálkozások, számtalan átgondolkodott éjszaka. Bíztunk, majd csalódtunk, hogy mégsem sikerült.” – Barbi, a 10 éves Tomi édesanyja.
„Sok éven át sok mindent kipróbálva nem jutottunk semmire. Legtöbb helyről az a válasz jött, fogadjuk el.” – Gabi, a 13 éves Máté édesanyja.
„Sok helyen voltam már a dadogásommal, de a Beszédélmény eddig az egyetlen, ami tényleg használ és nem csak várjuk a csodát.” – Boti, 14 éves.
„Ma Magyarországon az összes dadogással foglalkozó terápia és foglalkozás maximum azt ígéri, hogy javít a beszéden, kevesebb lesz az akadás és segít annak az elfogadásában, hogy valójában dadogva kell leélni az egész életet.” – Zoli, 35 éves.
Én magam 35 évig dadogtam. Jártam logopédushoz, pszichológushoz, kineziológushoz, neurológushoz. Egyik sem oldotta meg a problémát – nem azért, mert rossz szakemberek voltak, hanem mert a dadogás máshol dől el.
És egy tény, ami talán a legtöbbet mondja: gyakorló logopédus is a Beszédélmény Módszertant választotta a saját gyermekének. Kornélia, a 13 éves Ábel édesanyja logopédus. Az ő szavaival:
„Logopédusként én eddig nem találtam számomra meggyőző segítséget a dadogással küzdők számára, de úgy gondoltuk, hogy a Beszédélmény módszerével érdemes tenni egy próbát, aminek nagyon örülünk, mert valóban nagy változásokat tapasztalunk.” – Kornélia, logopédus, a 13 éves Ábel édesanyja.
Ez nem a logopédia ellen szól. Éppen ellenkezőleg: azt mutatja, hogy a szakma is látja, hol a határ.
Nem tudod eldönteni, hogy milyen segítségre van szükséged?
Nem kell egyedül döntened. Töltsd ki a 3 perces kérdőívet, és megnézzük együtt, hogy a te helyzetedben – vagy a gyermekedében – a mentorálás a helyes út-e. Ha kiderül, hogy nem, azt is megmondom.
A dadogás legyőzhető – itt a bizonyíték:
5-9 éves korosztály
10-14 éves korosztály
15-20 éves korosztály
20 év feletti korosztály
A dadogás legyőzhető – itt a bizonyíték:
5-9 éves korosztály
10-14 éves korosztály
15-20 éves korosztály
20 év feletti korosztály
Kíváncsi vagy, hogy neked tudok-e segíteni?
Pusztán hangképző és artikulációs gyakorlatokkal a dadogást nem lehet legyőzni. Nem elég az sem, ha lelassítja magát az érintett vagy hogy ha sokat szaval például verseket. A dadogás ilyen esetekben – egy-egy begyakorolt szituációban – mérséklődhet, de a váratlan helyzetekben újra át fogja venni az irányítást az érintett beszéde felett. Olyan tartós megoldásra van szükség, amely minden helyzetben biztosítja a beszédnyugalmat.
A hatékony megoldás ezért egy olyan komplex beszédfejlesztő módszertan, amely minden bevált és hatékony elemet magában foglal és már a kezdetektől sikerélményt nyújt az érintetteknek.
Beszédélmény Módszertan – 4 alappillér a sikerért:
- hangsúlykontroll,
- tempókontroll,
- állandó ritmika,
- nyújtott ütemindító szótagok.
Mindezeket a Beszédélmény Módszertan segítségével egyre folyamatosabb beszédet biztosító szabályozott szinteken keresztül sajátítják el a mentoráltjaim állandó, azaz 24 órás mentori kontroll segítségével – vagyis a dadogás kezelése otthon is zajlik, minden nap és nem csak a személyes találkozók alkalmával. Ahhoz, hogy megtapasztalhasd, milyen beszédfélelmek nélkül élni, csak két dologra lesz szükséged: egy határozott döntésre és kitartásra.
Gyakori kérdések a dadogásról
Igen, de csak nagyon fiatal gyermekeknél. Ha ez történik, akkor valószínűleg csak élettani dadogással állunk szemben, ami egyik pillanatról a másikra megjelenik. Nem kopogtat, nem kérdez semmit, hanem azonnal megakasztja a folyamatos verbális kommunikációt. Ahogyan érkezik, úgy is távozik, köszönés nélkül. Ez a jobbik eset, az ilyen típusú dadogáshoz kiváltó ok sem kell. A „rendes” dadogás valamilyen sokk hatására alakul ki és tapasztalatom szerint elenyésző százalékban múlik el magától. Ha a problémát nem kezdjük el kezelni azonnal, akkor sajnos hatványozódik és minden egyes újabb negatív beszédélménnyel erősödik, majd kamaszkorban már teljesen elhatalmasodik az érintett személyen!
Ez az egyik kedvenc kérdésem, számos helyen, fórumban felteszik, én pedig csak kapkodom a fejem a „válaszokon”. A dadogás nem egy betegség, amit gyógyítani lehet pirulákkal vagy orvosi segítséggel. Főleg nem csodakenőcsökkel, elképesztő, hogy ilyenekről is sokat olvasni. Bekenem magam és mindjárt folyamatosan fogok beszélni, ez számomra a morbid vicc kategóriájába esik. A dadogás ugyanis egy összetett szindróma, részben beszédtechnikai, részben pszichés eredetű probléma, a pontos arányok egyénenként változnak, de minden érintett esetében mindkét faktor jelen van.
Nem gyógyítani kell és lehet, hanem komoly és szorgalmas beszédtechnikai feladatok gyakorlásával, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó pszichés mentorálással ki lehet hozni a dadogó személyt a dadogásból!
Van megoldás, természetesen. A logopédusok vagy a pszichológusok sajnos ritkán tudnak teljes mértékben leszámolni a dadogással, egyszerűen azért, mert nem ismerik a „dadogás érzést”. Rengeteg szakirodalmat olvastam ezzel kapcsolatban, de a tudomány egyelőre sajnos a sötétben tapogatózik. Egy gyermeken egy logopédus annyiban tud segíteni, hogy heti 1–2 alkalommal biztosít számára egy biztonságos környezetet 1-1 óra erejéig, ahol lehet „tét (közönség) nélkül” szerepelni, szavalni, gyakorolni. Azonban, amikor a gyermek kilép az ajtón és spontán elkezd beszélni, akkor „éles környezetben” a dadogás rendre azonnal előjön. 6 éves kor felett, amikor a gyermek már tud olvasni és néhány órát egyhelyben ülve koncentrálni, már alkalmazható a Beszédélmény Módszertan!
A dadogás szindróma egy összetett, részben pszichés, részben beszédtechnikai probléma, mely az esetek döntő többségében valamilyen gyermekkori trauma vagy sokk hatására alakul ki.
Kezdetben elsődleges szindrómáról beszélhetünk, amikor a megakadások, szó- vagy szótagismétlések elkezdődnek, ám ilyenkor még nem párosul mellé félelem. Az akadozó beszéd ilyenkor állandósul és a negatív élmények, elégtelenül sikerült szituációk miatt a probléma elkezd önálló életet élni.
Ennek eredményeként a dadogás néhány év alatt átlép a szekunder fázisba, amikor a félelmek, szorongás megkezdik állhatatos és kíméletlen munkájukat. Megindul a mondanivaló előzetes „monitorozása”, 2-3 mondattal előre már tudja egy dadogó személy, hogy mit akar mondani és tudatosan kerüli a nehéz szavakat, kicseréli a mondatokat, mondatrészeket. Ekkor már jelen van az is, hogy a dadogó személy tudatosan kerüli a beszédszituációkat, gyakorlatilag elmenekül előlük, amely további frusztrációt és személyiségtorzulást okoz.
Természetesen rengeteg kérdés merül fel még bennünk, én most első ízben csak a legalapvetőbb kérésekre adtam meg a választ, de ezt a témát még fogom elemezni!
- A szülő soha ne nyugtassa, ne mondja, hogy megvárunk kisfiam/kislányom!
- Ne siettesse és ne is mondja ki helyette a szavakat!
- Nem szabad érzékeltetni a dadogó gyermekkel, hogy bármilyen szempontból más lenne, mint korábban, amikor még nem dadogott!
- Ezeket a szabályokat minden közösségben be kell tartatni, tehát a családtagokkal, az óvónővel, vagy tanárnővel, sőt, még az edzővel is meg kell beszélni, hogy így járjanak el!
Ha ezeket a szabályokat közösen betartják, akkor van esély arra, hogy a dadogás megszűnik 1-2 éven belül, ám biztos recept itt nincs, csak a vakszerencse léphet működésbe!
Hagyományosan a logopédiához sorolják, de a dadogás más természetű probléma. A logopédia elsősorban a kiejtés és a hangképzés zavaraival foglalkozik – raccsolás, pöszeség, artikuláció. A dadogásnál a kiejtéssel nincs baj, csak a szó nem jön ki. Ezért kell hozzá más megközelítés.
Ha a dadogás mellett artikulációs vagy hangképzési nehézséged is van, akkor feltétlenül. A kettő nem zárja ki egymást – csak más problémára jelentenek megoldást.
Mert látja a határt. Kornélia gyakorló logopédus, és a Beszédélmény Módszertant választotta a 13 éves fia, Ábel részére – nem a szakmája ellenében, hanem mert a dadogásra más a megoldás.
A terápia egészségügyi tevékenység, képzett szakember végzi, rendelői keretek között. A mentorálás nem egészségügyi ellátás: gyakorlati képzés valós élethelyzetekben, napi kapcsolattartással. A Beszédélmény Módszertan pont ilyen.