Mi is a dadogás valójában?

– és mi az egyik leghatékonyabb
megoldás dadogás ellen?

A dadogás egy olyan szindróma, amellyel egy dadogó személy – az esetek döntő részében – egymaga semmit sem tud kezdeni. A dadogás okai között általában egy egyszeri sokkhatást emelnek ki az érintettek, ami után elkezdődik az akadozás … onnantól egyszerűen csak nem jönnek ki a hangok és szavak. Ez pedig az évek során egyre csak erősödik, egészen addig, hogy megjelennek a blokkok is a beszédben.

Az érintett először nem érti, hogy mi történik vele, de nincs más lehetősége, mint együttélni a dadogással. Ez viszont sok-sok szóbeli kommunikációs helyzetben akadályt jelenthet a számára, legyen szó akár egy egyszerű iskolai feleletről, egy nyelvvizsgáról, egy felvételiről, vagy egy állásinterjúról. Ráadásul itt még csak a karriert érintő dolgokat említettem, de a dadogás könnyen kihathat a társas kapcsolatokra és az ismerkedésre is. Ha pedig az érintett a társasági eseményektől elkezd visszahúzódni, az további frusztrációkhoz vezethet.

Minél több szituációt él meg az érintett dadogó kudarcként, annál erősebben fogja satuba a szindróma. Emiatt érdemes minél hamarabb elkezdeni érdemben foglalkozni a megoldással és itt jön képbe a dadogás terápia. 

Miért vallanak sorra kudarcot a hagyományos terápiás módszerek?

A dadogás kezelése jellemzően a hagyományos terápiás módszerek (logopédia, pszichológia) kipróbálásával kezdődik, de ezek sajnos a legtöbb esetben nem nyújtanak végleges és hatékony megoldást a problémára, (legalábbis én és a hozzám forduló érintettek is ezt tapasztaltuk) ezért érdemes más irányból megközelíteni a problémát.

A dadogásba nem szabad beletörődni. Többféle beszédjavító módszerrel találkozhattatok már, de eredményességben egyik sem tudja felvenni a versenyt a Beszédélmény Módszertannal. A dadogás legyőzése a Beszédélmény segítségével immár mindenki számára reális lehetőség. Ha kíváncsi vagy a mentoráltjaim Beszédélmény utáni szabad és akadásmentes beszédére, érdemes megnézned az alábbi videókat és persze a YouTube csatornámon még sok-sok mentoráltam sikersztoriját ismerheted meg.

A dadogás legyőzhető – itt a bizonyíték:

5-9 éves korosztály

10-14 éves korosztály

A dadogás legyőzhető – itt a bizonyíték:

5-9 éves korosztály

10-14 éves korosztály

Kíváncsi vagy, hogy neked tudok-e segíteni?

Pusztán hangképző és artikulációs gyakorlatokkal a dadogást nem lehet legyőzni. Nem elég az sem, ha lelassítja magát az érintett vagy hogy ha sokat szaval például verseket. A dadogás ilyen esetekben –  egy-egy begyakorolt szituációban – mérséklődhet, de a váratlan helyzetekben újra át fogja venni az irányítást az érintett beszéde felett. Olyan tartós megoldásra van szükség, amely minden helyzetben biztosítja a beszédnyugalmat.

A hatékony megoldás ezért egy olyan komplex beszédfejlesztő módszertan, amely minden bevált és hatékony elemet magában foglal és már a kezdetektől sikerélményt nyújt az érintetteknek.

Beszédélmény Módszertan – 4 alappillér a sikerért:

  • hangsúlykontroll,
  • tempókontroll,
  • állandó ritmika,
  • nyújtott ütemindító szótagok.

Mindezeket a Beszédélmény Módszertan segítségével egyre folyamatosabb beszédet biztosító szabályozott szinteken keresztül sajátítják el a mentoráltjaim állandó, azaz 24 órás mentori kontroll segítségével – vagyis a dadogás kezelése otthon is zajlik, minden nap és nem csak a személyes találkozók alkalmával. Ahhoz, hogy megtapasztalhasd, milyen beszédfélelmek nélkül élni, csak két dologra lesz szükséged: egy határozott döntésre és kitartásra.

Kíváncsi vagy, hogy neked tudok-e segíteni?

Gyakori kérdések a dadogásról

Igen, de csak nagyon fiatal gyermekeknél. Ha ez történik, akkor valószínűleg csak élettani dadogással állunk szemben, ami egyik pillanatról a másikra megjelenik. Nem kopogtat, nem kérdez semmit, hanem azonnal megakasztja a folyamatos verbális kommunikációt. Ahogyan érkezik, úgy is távozik, köszönés nélkül. Ez a jobbik eset, az ilyen típusú dadogáshoz kiváltó ok sem kell. A „rendes” dadogás valamilyen sokk hatására alakul ki és tapasztalatom szerint elenyésző százalékban múlik el magától. Ha a problémát nem kezdjük el kezelni azonnal, akkor sajnos hatványozódik és minden egyes újabb negatív beszédélménnyel erősödik, majd kamaszkorban már teljesen elhatalmasodik az érintett személyen!

Ez az egyik kedvenc kérdésem, számos helyen, fórumban felteszik, én pedig csak kapkodom a fejem a „válaszokon”. A dadogás nem egy betegség, amit gyógyítani lehet pirulákkal vagy orvosi segítséggel. Főleg nem csodakenőcsökkel, elképesztő, hogy ilyenekről is sokat olvasni. Bekenem magam és mindjárt folyamatosan fogok beszélni, ez számomra a morbid vicc kategóriájába esik. A dadogás ugyanis egy összetett szindróma, részben beszédtechnikai, részben pszichés eredetű probléma, a pontos arányok egyénenként változnak, de minden érintett esetében mindkét faktor jelen van. 

Nem gyógyítani kell és lehet, hanem komoly és szorgalmas beszédtechnikai feladatok gyakorlásával, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó pszichés mentorálással ki lehet hozni a dadogó személyt a dadogásból!

Van megoldás, természetesen. A logopédusok vagy a pszichológusok sajnos ritkán tudnak teljes mértékben leszámolni a dadogással, egyszerűen azért, mert nem ismerik a „dadogás érzést”. Rengeteg szakirodalmat olvastam ezzel kapcsolatban, de a tudomány egyelőre sajnos a sötétben tapogatózik. Egy gyermeken egy logopédus annyiban tud segíteni, hogy heti 1-2 alkalommal biztosít számára egy biztonságos környezetet 1-1 óra erejéig, ahol lehet „tét (közönség) nélkül” szerepelni, szavalni, gyakorolni. Azonban, amikor a gyermek kilép az ajtón és spontán elkezd beszélni, akkor „éles környezetben” a dadogás rendre azonnal előjön. 6 éves kor felett, amikor a gyermek már tud olvasni és néhány órát egyhelyben ülve koncentrálni, már alkalmazható a Beszédélmény Módszertan!

A dadogás szindróma egy összetett, részben pszichés, részben beszédtechnikai probléma, mely az esetek döntő többségében valamilyen gyermekkori trauma vagy sokk hatására alakul ki. 

Kezdetben elsődleges szindrómáról beszélhetünk, amikor a megakadások, szó- vagy szótagismétlések elkezdődnek, ám ilyenkor még nem párosul mellé félelem. Az akadozó beszéd ilyenkor állandósul és a negatív élmények, elégtelenül sikerült szituációk miatt a probléma elkezd önálló életet élni.

Ennek eredményeként a dadogás néhány év alatt átlép a szekunder fázisba, amikor a félelmek, szorongás megkezdik állhatatos és kíméletlen munkájukat. Megindul a mondanivaló előzetes „monitorozása”, 2-3 mondattal előre már tudja egy dadogó személy, hogy mit akar mondani és tudatosan kerüli a nehéz szavakat, kicseréli a mondatokat, mondatrészeket. Ekkor már jelen van az is, hogy a dadogó személy tudatosan kerüli a beszédszituációkat, gyakorlatilag elmenekül előlük, amely további frusztrációt és személyiségtorzulást okoz.

Természetesen rengeteg kérdés merül fel még bennünk, én most első ízben csak a legalapvetőbb kérésekre adtam meg a választ, de ezt a témát még fogom elemezni!

  • A szülő soha ne nyugtassa, ne mondja, hogy megvárunk kisfiam/kislányom!
  • Ne siettesse és ne is mondja ki helyette a szavakat!
  • Nem szabad érzékeltetni a dadogó gyermekkel, hogy bármilyen szempontból más lenne, mint korábban, amikor még nem dadogott!
  • Ezeket a szabályokat minden közösségben be kell tartatni, tehát a családtagokkal, az óvónővel, vagy tanárnővel, sőt, még az edzővel is meg kell beszélni, hogy így járjanak el!

 

Ha ezeket a szabályokat közösen betartják, akkor van esély arra, hogy a dadogás megszűnik 1-2 éven belül, ám biztos recept itt nincs, csak a vakszerencse léphet működésbe!